A Református Gimnázium zarándoklata zárta az imahetet

Vasárnap zárult az egyetemes imahét Szárazberken. Áldásokban gazdag alkalmakon van túl a hármas-határ-menti gyülekezet.

Kedden a római katolikus templomban Ilonczai Zsombor szárazberki lelkipásztor hirdetett Igét, szerdán Antku István, a mikolai plébános szolgált a református templomban. A továbbiakban a református templomban folytatódott az imahét: csütörtökön Tolnai János Patóházáról, pénteken Kala Noémi a Szatmárnémeti Láncos-templomból, szombaton Bencze-Kádár Orsolya Nagykároly-Kertvárosból érkezett.

Vasárnap 17 órakor, az záró alkalmon mindenekelőtt a gyülekezet énekkara szolgált, majd szavalatokat is hallhatott a gyülekezet az ifjak tolmácsolásában. Ők egész héten hűséggel tettek bizonyságot. Ezt követően Rácz Ervin, erdődi lelkipásztor hirdetett Igét: „Most örülök az értetek viselt szenvedéseimnek, és betöltöm, ami hiányzik a Krisztus szenvedéseiből az én testemben az ő testéért, amely az egyház. Ennek lettem szolgájává Isten megbízásából, amelyet rátok nézve adott nekem, hogy betöltsem az Isten igéjét, mégpedig azt a titkot, amely el volt rejtve örök időktől fogva és nemzedékek óta, most pedig kijelentette az ő szentjeinek, akiknek Isten tudtul akarta adni, hogy milyen nagy a pogányok között e titok dicsőségének a gazdagsága, hogy bennetek van Krisztus, a dicsőség reménysége. Őt hirdetjük, intve minden embert és tanítva minden embert teljes bölcsességgel, hogy minden embert tökéletessé tegyünk Krisztus Jézusban. Ezért fáradozom én is, tusakodva az ő ereje szerint, amely hatalmasan munkálkodik bennem." (Kol 1, 24-29)

Az igehirdető arról a titokról beszélt, amit Isten egyre inkább feltárhat éltünkben: az a Krisztus, akiben elrejtett életünk lehet, fölöttünk, mint király, alattunk, mind fundamentum biztosit. Előttünk jár, hogy kövessük, mögöttünk, hogy hátterünk legyen, de mellettünk is van, mint hű barát. Így jutunk el addig a titokig, amit Pál eképp fogalmaz meg: „... többé pedig nem én élek, hanem Krisztus él bennem; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem." (Gal 2,20)

Az igehirdetést követően Ilonczai Zsombor, szárazberki lelkipásztor köszöntötte a gyülekezetet és a vendégeket, majd át is adta a szót a Reformációi Emlékbizottság által támogatott program megvalósítóinak. A Szatmárnémeti Református Gimnázium imaheti zarándoklata érkezett Szárazberekre Higyed Gyöngyi karnagy vezetésével, aki ars poeticáját itt is elmondta: „Énekeljetek és élni fogtok!" Amellett, hogy az ifjak csodálatos énekeket és verseket adtak elő, az énekvezér a gyülekezetet is megénekeltette: „Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel!" - énekelték.

Póti Eduárd a Szatmárnémeti Református Gimnázium történelemtanára nem először tartott Szárazberken előadást Bocskai Istvánról. A hajdúk vezére 410 évvel ezelőtt, 1606-ban, egy sikeres béke megkötése után Bécsből hazatérve Szárazberken fogadta a megye nemességét. Az előadó Bocskairól, mint emberről szólt. Az egyetlen olyan fejedelmünk ő, akiről nyugaton szobrot állítottak. Becsületességének, őszinteségének, de főleg hűségének köszönhetően élnek nemhogy csak reformátusok, de egyáltalán magyarok vidékünkön ma is.

Az alkalomsorozat a templom előtti Bocskai-szobor megkoszorúzásával és szeretetvendégséggel ért véget.